| Saját naptáram | Események | Keresés | Súgó |  |
 | Kezdőlap |  |
 | Mai nap | |
 | Heti nézet | |
 | Hónap nézet | |
 | Egész év | |
 | Új esemény | |
 | ||
 | Help Contents | |
 | About WebCalendar | |
|
Bejelentkezés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Leírás | X. Előzd meg a Kisvasutat! Szilvásvárad X. ELŐZD MEG A KISVASUTAT! Szilvásvárad, 2009. VI. 14. Versenyszámok: 1. Futás: 7 km - 9:00. – Szilvásvárad – Szalajka - rét – Szilvásvárad 2. Futás: 3,5 km - 9:30 – Szalajka - rét – Szilvásvárad A 3,5 km-es verseny résztvevőit igény esetén Szilvásváradról Szalajka – rétre szállítjuk. 3. Gyalogtúra: 18 km - 8:00 - 11:00. – Szilvásvárad – Istállóskő – Szilvásvárad 4. Kerékpártúra: 40 km - 8:00 - 10:00. – Szilvásvárad – Bánkút – Szilvásvárad 5. Kerékpárverseny: 7 km - 9:00. – Szilvásvárad – Szalajka - rét – Szilvásvárad 6. Kerékpártúra otthonról, a saját település iskolái elől, mindenki által szabadon megválasztott úton Szilvásváradra. Nevezés: 8.00.-11.00, Szilvásvárad, kisvasút végállomása Nevezési díj: : futás és kerékpárverseny - minimáldíj – 1000 Ft (1,5 km-en 500 Ft) - alapdíj (emblémázott pólóval) – 1700 Ft (1,5 km-en 1200 Ft) - gyalogtúra és kerékpártúra – 600 Ft Korosztályok Futás: 7 km: abszolút, 14 – 18 év, 18 – 40 év, 40 év fölött 3,5 km: 11 év alatt, 11 – 14 év Kerékpár: 14 év alatt, 14 év fölött Kedvezmények: - legalább 3 fős családoknál a minimáldíj mértékéig 1 fő részére ingyenes! - legalább 10 fős csoportok számára a minimáldíj esetében 400 Ft! - a szilvásváradi iskolások részére ingyenes! Díjazás Futás és kerékpárverseny: minden korosztály 1. - 3. helyezett (fiú – lány, férfi - nő) érmet és oklevelet kap. Túrák: kitűző, oklevél, emléklap A legtöbb résztvevőt (diák, tanár, szülő, stb.) mozgósító iskola testnevelője emblémázott pólót kap. Információ: Zöldgömb Sport Klub 1037 Budapest, Mécsvirág u. 103. Tel/Fax: 250-5631, 06-30-201-6765 Villámposta: zoldgomb@zoldgomb.hu Honlap: www.zoldgomb.hu LEGENDÁK ÚJJÁSZÜLETÉSE Bizonyára nagyon sokan látták a „Simon Menyhért születése” című játékfilmet, amely – sajnos, még fekete-fehér technikával – a Bükkben játszódik. A történet lényege, hogy el kell juttatni az orvost és a bábát a hóviharban egy erdész vajúdó feleségéhez a fennsíkra. Útjuk első szakaszán egy háromcsatlós (a hajtórúddal összekapcsolt kerékpárok száma után) mokány kis gőzös száll szembe a fergeteggel… Később a ménes tör utat a magas hóban a doktor szánjának. A legendás film szépen példázza az összefogást a favágók, vasutasok, pályamunkások, csikósok – a falusi egyszerű emberek között. Hogyan került a kisvasút a Bükkbe? Ez a terület már igen rég óta az ember tevé-kenységének nyomait viseli magán: a Szalajka-völgyben nyíló Istállós-kői barlangban már több mint 40 ezer évvel ezelőttiek a legrégibb leletek. Világkülönlegességnek számít, hogy eddigi ismereteink szerint itt használtak először íjat és csont lándzsa-hegyeket (lásd Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember c. regényét), de innen került elő a világ legrégibb fuvolája is. Az ősember barlangjában találtak egy közel 80 mázsás tűzhelyet, később a barlangot istállóként is használták, innen a kő-istálló = istállóskő elnevezés. Időszámításunk előtt 5500 évvel (újkőkor) már település volt a jelenlegi Szilvásvárad helyén; a bronzkorban sáncvár épült, megtelepültek itt a kelták is, később a szkíták hagytak hátra egy temetőt. A község nevét először 1322-ben pápai adománylevél említi, Warad formában, már jelentősebb településként. A közelben épített Éleskő várát (1389) a község határá-ban álló Gerennavár (Nagy Lajos király idején) váltotta fel, de elpusztultával maradt csak a falu, melynek nevét Szilvásról 1906-ban változtattak Szilvásváradra. Ez a szá-zadforduló egyébként is nagy fordulatokat hozott a környék életében, mert míg ko-rábban több neves magyar főúri család birtoka volt, 1901-ben a cseh iparmágnás, Wessely Károly tulajdonába került a vidék, és ő az új birtok minden kincsét hatéko-nyan és gyorsan ki akarta aknázni. Először szénbányát nyittatott Egercsehiben, majd megépíttette az Eger-Putnok vasútvonalat (1908). Így lehetővé vált a Bükk-hegység javarészt még ősi állapotban lévő erdőinek kitermelése, elszállítása. Wessely nevé-hez fűződik a bélapátfalvai cementgyár építtetése is, melyet a szalajka-völgyi mész-kőbánya látott el alapanyaggal. Ez a völgy volt tehát a Bükk kapuja, pontosabban a nyersanyagok kitermelése felé vezető út. Ide is vasútra volt szükség, de már nem normál nyomközűre, hanem keseknyebb: 760 mm-esre. Meg is épült annak rendje és módja szerint még 1908-ban, és végső kiépülésében mintegy 30 km hosszban mű-ködött a völgyben és a felette lévő fennsíkon, amellyel siklópálya kapcsolta össze. Bár a cseh uraság erőltetett fejlesztései – illetve ebből következett eladósodása – miatt már 5 év múlva gróf Pallavicini Károly lett a tulajdonos, ő is folytatta a kiter-melést szorgalmazó gazdasági tevékenységet. Nevéhez fűződik az első gőzös – a 357,301-es pályaszámú „Eleonóra” – beszerzése, melyet egy évtizeddel később kö-vetett a 275,501-es pályaszámú „Csillag”. A legendás filmben az első mozdony ját-szotta a megmentő szerepét. Sajnos, a 60-as években a kis gőzösöket kiselejtezték, szétvágták és helyüket dízelmozdonyok vették át. Bő harmincöt év telt el (1999. ok- tóber) mire az elsőhöz hasonló háromcsatlós nosztalgiagőzös, a SZILVI névre ke-resztelt „gyöngyszem” megérkezett a völgybe, hogy most már a kirándulók örömére szolgáljon. Ezért is került cikksorozatunk élére a szilvásváradi kisvasút. Legmarkánsabban mu-tatja be – hazai viszonyaink között –, hogyan működik egy turistavasút, amely ko-rábbi gazdasági tevékenységei, vagyis a faanyag és az ásványok szállítása helyett már „csak” kirándulókat, túrázókat, szórakozni vágyó családokat szállít. A kisvasút környezete, infrastruktúrája is megközelíti a gazdagabb országokban működtetett, nagyobb hagyományokkal rendelkező turistacentrumokban elvárt, kialakított szintet. A Szalajka -völgy és környéke már a 60-as évek elejétől a turizmus látókörébe került a táj szépsége, a számos látnivaló miatt. A kisvasúton a személyforgalom lett a meg-határozó, az utasok létszáma fokozatosan nőtt, a 90-es évek közepére már megha-ladta a 200 ezret és ez a szám azóta is a negyedmillió elszállított utas felé közelít. Ezzel lényegében a kisvasút már kapacitása határait döngeti, vontatójárművei öreg-szenek, a személykocsikat is sűrűn kell karbantartani a nagy igénybevétel miatt és a szakképzett vasúti személyzet létszáma sem növelhető tetszés szerint. Elméletileg fennállhat a veszélye annak, hogy egy 20-25%-os utaslétszám-emelkedést már nem tud a vasútüzem fennakadások és menetrendi bonyodalmak nélkül kezelni. Egy-egy jól sikerült Kisvasúti Napon (amely mindig október 2. hétvégéjére esik), meg is kell erősíteni a személyzetet és a nosztalgiagőzös is sűrűbben jár – már amennyire a menetrend megengedi. (Április 1-től október 21-ig közlekednek az erdei vasút vona-tai, ez a MÁV hivatalos menetrendkönyvében a 697. oldalon, a 323.sz. menetrendi mezőben található meg). A Szilvásváradi Erdei Vasutat az államosítás óta az Egererdő Erdészeti Rt. üzemel-teti, jelenlegi hossza 5 km. Megközelítése elsősorban közúton lehetséges Eger felől, így a hétvégeken megjelenő, egyre növekvő számú gépjármű már évek óta igen nagy terhet ró a községre, a helyi közlekedésre és a parkolókra. Az autóval érkezők nagy része megelégszik egy vonatozással, étkezéssel, bevásárol a bazár-soron, majd folytatja útját más tájakra vagy hazatér a kellemes erdei kirándulás után. Akik gyalogos kirándulóként látogatják meg a kisvasutat, azok számára elsősorban a MÁV vonatai állnak rendelkezésre, szintén Eger irányából, azonban a menetrend odafelé több mint 3 órás, majd a visszaútra (átszállásokkal) csaknem 4 órás utazást kínál, így a völgyben maximum 6 órát lehet eltölteni. A kisvasúthoz sincs „közvetlen csatlako-zás”, bár a 60-as években az Eger-Putnok vasútvonalon (87-es menetrendi mező) külön megállót létesítettek „Szilvásvárad¬ – Szalajka -völgy” néven (a falu megállóhelye 3 km-rel távolabb van), így most kb. 10 perces sétával elérhető a kisvasút „Szalajka -völgy – Lovaspálya” elnevezésű megállója. Erre a „sétára” a turistának 11 perce van, de ha késik a nagyvasút, akkor vagy futni kell, vagy csak a következő vonat viszi fel őt a hegyre… no mindegy, aki reggel 7-kor elindul Budapestről, az már a déli harangszó után pár perccel a Fátyol-vízesés látványában gyönyörködhet. Érdekes, hogy a Budapestnél jóval közelebbi Miskolc városából csak akkor tudják „megelőzni” a pestieket, ha hajnali 5 óra és 5,40 között vonatoznak el Füzesabony-Eger irányába – igaz, így fél kilencre Szilváson lehetnek… hogy ne érjék el az első kisvonatot, amely nyilván a panziókban és táborokban megszállt nyaralóvendégeket viszi el. Nézzünk körül mi is a községben… Szilvásvárad ad otthont a világhírű lipicai ménes-nek, pontosabban: a magyar lipicaiaknak (más országban is tenyésztik ezt a vérvo-nalat). A törzsménistálló, a lipicai lovak történetét bemutató múzeum, a legelésző ménes, esetleg a lovarda műsorának megtekintése felejthetetlen élményeket kínál. A kisvasút végállomása a lovas stadion mögött található. Ebben a stadionban zajlottak 1984-ben a Négyesfogathajtó Világbajnokság eseményei, emlékezetes magyar sike-rekkel. Természetesen ma is rendszeresek itt a hazai és nemzetközi fogathajtó ver-senyek, ősszel pedig lovasbált is rendeznek. Nevezetes épületek: a Pallaviciniek idejében átalakított néhai Erdődy-kastély ma szálloda, ahol színvonalas étterem is található. Klasszicista stílusban épült 1925 kö-rül Európa ma is legnagyobb méretű körtemploma. Az „Orbán-ház” kiállítása a Bükk-hegység keletkezését, növény- és állatvilágát mutatja be. A régi „mosóház” mellett érdekes növénytani különlegességeket találhatunk: szomorú bükköt, mocsári ciprust és egy öreg mogyorófasort. Persze, aki mindezt meg akarja tekinteni,annak több na-pot is el kell töltenie a községben. Ebben segít a mintegy tucatnyi fogadó, családi panzió, ahol viszonylag olcsón meg lehet szállni. Ifjúsági tábor és hegyi kemping is található Szilvásváradon.A gasztronómiai élményekről több, jól bejáratott étterem is gondoskodhat, a rövid időt itt eltöltők pedig számos „lacipecsenyézőnél” étkezhetnek a bazársoron, amely lényegében a faluközponttól a kisvasút „Fatelep”-állomásáig tart, ahol az 1984-ben épített állomásépületben jegypénztár, vasúti képeslapárusítás és mosdó-helyiség is található. Visszakanyarodván tehát a vasúthoz, láthatjuk, hogy felszállhatunk a „Lovaspálya” megállóhelyen, a tényleges „induló” állomásként funkcionáló „Fatelep” állomáson – mivel itt kitérővágány található – és megkezdhetjük utazásunkat a fennsík irányába a bükki szálerdőben. Első megállónk a „Szalajka-Halastó”, ahol többnyire vonatok ke-resztezésére (azaz kitérővágányon egymás elkerülésére) kerül sor, ami fotósok, vi-deósok számára attrakció lehet. Simon Menyhért születése idejében persze még nem volt itt kitérő, azt csak 1992-ben, a nagy vasútfelújítás idején építették meg, és mivel ezzel növelni lehetett a közlekedő szerelvények számát, a következő években máris érezni lehetett az utasszám növekedését. A pálya szemmel láthatóan emelkedik: valaha itt a mozdonyok az üres rönkszál-lítókocsikat húzták felfelé, lefelé jöttek a rakottakkal, így a fő probléma inkább a fékezés volt… Ma is minden személyszállító kocsin külön fékező tartózkodik, mivel légfék nincs a vonatokon. Jobbról meredeken szakad le vasutunk mellett a völgy, magasan elhagytuk már a csobogó Szalajka-patakot, de feltűnik egy kis tó, az ilyen helyekről elmaradhatatlan kedves vizimadarakkal. Baloldalt kéznyújtásnyira – persze, ne nagyon nyúlkáljunk! – sziklák „robognak el” mellettünk, és negyedórás utunk vé-gén hirtelen egy hatalmas réten, a „Gloriett-tisztáson” talájuk magunkat, ahol a kis-vasút jelenlegi felső végállomása van. (Képletesen is „zárójelben” jegyezzük meg, hogy évek óta tervezik a szilvásváradi és a környékbeli önkormányzatok, hogy fel-újítják-meghosszabbítják a Bükk-fennsík felé a kisvasutat, helyreállítva a néhai siklót, majd sípályákat és – Nagyvisnyó mellett – libegőt építenének, illetve csatlakoznának több, a Bükk szépségeit feltáró, sport- és nevelési célzatú projekthez. Különböző sajtó-hírek szerint ez 1-6 milliárd forintnyi beruházás lenne… Egyelőre a beígért állami pénz „eltűnt valahová”, csak a bizakodás maradt, hiszen rövidesen itt az EU-csatlakozás, ami talán „rövid úton” segít ezen tervek megvalósulásában). Leszálltunk tehát a Gloriett-tisztáson (nem igazán jó név a „Szalajka-Fátyolvízesés”). Innen számos helyre vezethet utunk: az innen (is) induló turistajelzések elvezethet-nek bennünket a Bükk-fennsíkra, az „állókövek”-hez, Bánkút irányában a „Csurgó” vagy a „Hármaskút” turista szálláshelyekhez. Esetleg átszelhetjük a fennsíkot a lillafüredi kisvasút (Csanyik -völgy) irányába is, de ez utóbbi már csak komoly túrázóknak való. A kirándulók egy része felkeresi az istállóskői Ősemberbarlangot, a tájékozottabbak felkeresik az u.n. Sikló-felső állomást, melynek alsó állomásából – a kisvasúti végállomástól kb. 150 méterre jobbra fel az erdőben – már csak egy ha-talmas betontömb maradt meg. Ez a múlt század húszas éveiben a jelentős meny-nyiségű kitermelt faanyag elszállítására épített szerkezet 647 méter hosszú volt, 400 ezrelékes emelkedése (azaz 1000 méter hosszon 400 méter emelkedést lehetővé tevő lejtő) felvezetett a Bükk-fennsíkon kialakított lóvasúti pályákhoz. Ma ez a felső állomást meg lehet látogatni mint erdészeti ipari műemléket:. A pálya vágányzatának egy szakasza, a siklópálya gépháza és egy, a vágányzatra felállított faanyagszállító kocsi szemlélhető itt meg. Az utasok döntő többsége azonban sem a felsorolt helyekre nem túrázik tovább, sem a kisvasúttal nem utazik vissza (most jön a magyarázat arra, hogy felfelé miért tö-möttek a vonatok, míg lefelé alig látunk utast!), hanem gyalog indul vissza a patak völgyében. Ugyanis a Gloriett-tisztás alatt – ahol esetleg felfrissültek a rét szélén álló, stílusosan egy régi vasúti kocsiból kialakított büfében, és még többnyire a helyi ci-gányzenészek muzsikáját is élvezték közben – található a messzeföldön egyedülálló Fátyol-vízesés, ez a mésztufalépcsőkön lezúduló kristálytiszta vízfolyás, amelynek látványa, csobogása csalja ide rengeteg a látogató javarészét. A jól karbantartott, széles gyalogút azonban lefelé haladtunkban még sok érdekes látnivalót rejt, és aki csak a vízesés miatt zarándokolt el ide, az kellemesen csalódik további útja során: egy u.n. „erdészeti múzeumegyüttes” stációit járhatja végig, miközben feje felett idő-ről-időre elzakatol egy-egy kisvonat. Már 1970-74 között kialakították a balra kiágazó Horotna-völgy elején – az ország-ban első – erdészeti szabadtéri múzeumot. Ezen kisded skanzen területén láthatók a fakitermelés, a mész- és szénégetés, a fogatosok és zsindelykészítők eszközei, épít-ményei: füles szánkó, facsúszda, az erdei vasút lóvontatású kocsija, szénégető boksa, vasmegmunkáló hámor, ökörpatkolóhely, üveghuta – hogy csak a talán legér-dekesebbeket említsük meg. A szabadtéri élmény után jól eshet egy rostonsült pisztráng az útmenti fabódénál, dobhatunk egy-két falat kenyérhéjat a tavacska vadkacsáinak, majd hamarosan feltűnik egy műemlék-jellegű ház, a néhai bánya-felügyelet emeletes épülete, a „Bányagrófság”, melynek alsó szintje a XIX. szd. első éveiben, emelete a múlt század közepe táján épült. Ma ez egy olyan múzeum, mely összegyűjtötte és közkinccsé teszi a még fellelhető, erdészettel kapcsolatos régi esz-közöket, írott és tárgyi emlékeket. Ágazatonkénti csoportosítása révén a laikus szá-mára is áttekinthető keresztmetszetet ad az erdészet sokrétű tevékenységéről. Tró-feák, tankönyvek, térképek, fegyverek, fotók, fűrészgyűjtemény, fabetegségek met-szetei, műszerek, mintavevő berendezések, Mária Terézia korától a neves erdő-mesterek tevékenységét bemutató okmányok és iratok, bútoraik és használati tár-gyaik mind-mind megtalálhatóak itt, oldalakon át folytathatnánk a felsorolást. Nem maradnak ki az erdei vasút jellegzetes eszközei sem: a mozdony-lámpa, a gőzsíp, a homokszóró, a krampácsoló csákány … Az erdészeti múzeum közelében megtekinthetjük a pisztrángnevelőt, ahol a Szalajka-patakban ősidők óta élő szivárványos és sebes pisztrángok tenyésztése folyik. Itt é-vente 70-80 mázsa halhúst állíthatnak elő a rendkívül kedvező hőmérsékleti viszo-nyok és a megbízható vízhozam segítségével. Lefelé haladva kisvártatva elérjük a Tótfalusi-völgy torkolatát: eddig jöhetnek fel az autók, innen lefelé haladva már a „c-vilizáció” áldásait élvezhetjük. Megemlítendő, hogy az autósok az ebben a völgyben haladó erdei feltáró úton közelíthetik meg a Sikló-felső bemutatóhelyet, míg a gyalogosok a völgyből a sárga jelzésű túristaúton juthatnak el oda. A nehézkes megközelítés ellenére a látogatottság titka tulajdonképpen az, hogy eb-ben a völgyben nagyon sok változatos idegenforgalmi attrakció található, viszonylag kis távolságra egymástól. Kielégítő az ellátóstruktúra (szállás és étkezés), és a vi-szonylag rövid távon, rövid menetidővel közlekedő kisvasút is egyik – söt, számunkra nagyon fontos – részeleme a szórakoztatásnak, a kikapcsolódásnak. Parragh Péter |
| Dátum | Vas, Június 14, 2009 |
| Idõ | 09:00 CEST |
| Prioritás | 5-Közepes |
| Hozzáférés | Nyilvános |
| Létrehozta | Futas Administrator |
| Frissítve | Ke, Június 9, 2009 11:53 GMT |
| Megjegyzések | Nincs |